Napi gondolatok

Keresztelő Szent János születése

Jézus és Keresztelő János alakja szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Istennek ugyanazt a tervét akarták megvalósítani. Keresztelő János már anyja méhében őrült ennek a tervnek. Ugyanígy a szüleik is. Mária is csodálatos magasztaló imájában dicsérte Istent ezért a tervért, és Zakariás is ezt tette, mihelyt visszanyerte a beszélő képességét. János és Jézus felnőttként is ugyanazon terv megvalósításán dolgoztak. Mindenikük tisztában voltam maga szerepével, maga helyével ebben a tervben.
Mi is erre vagyunk hivatva. Ugyanaz a terv mozgat minket is. Fontos tisztában lenni azzal, hogy mi a feladatunk, hol van a helyünk ebben a tervben, azért, hogy, egyrészt ne gondoljuk magunkat haszontalanoknak, fölöslegeseknek, másrészt, hogy ne tévesszük össze magunkat Az Úr Jézussal.

2022-06-23

______________________________

Jótettek

Mt 6,1-6. 16-18
Jézus arra figyelmeztet a mai evangéliumban, hogy a jótetteinket diszkréten hajtsuk végre, vagyis a célunk a másik ember öröme, a másik ember megsegítése legyen, ne pedig a hála, elismerés, dicséret. Az emberi kapcsolatok úgy épülnek, hogy egymásnak igyekszünk örömet okozni. Ez így működik, függetlenül attól hogy ki miben hisz. Jézus azonban arra biztat bennünket, hogy lépjünk ezen túl. Olyanokkal is tegyünk jót, akiket nem kedvelünk, akiktől nem várunk el viszonzást. Így adjuk az emberek tudtára azt, hogy Isten szereti őket.

2022-06-15

______________________________

Szent Barnabás napján

Mt 10,7-13
Jézus küldd, hogy hirdessük az evangéliumot. Persze egyeseknek kifejezetten az a feladatuk, hogy beszélnek Jézusról, de mindenünknek feladata, hogy továbbadjuk azt, amit ingyen kaptunk, Jézus szeretetét. Ennek van igazi gyógyító ereje, ez tud új életet adni, ezt tud megtisztítani minden bűntől.

2022-06-11

______________________________

A szeretet megbocsátás

Mt 5,27-32
Nagyon kemények Jézus szavai. Arra jók, hogy ne érezzük magunkat bűnteleneknek, tökéleteseknek. Ha a cselekedeteink szerint ítélnének meg, sem szemünk, sem kezünk nem lenne már. De a rossz nem rajtunk kívül történik, hanem a szívünkben, mondja Jézus. Ne másokban fedezzük fel a rosszat, hanem önmagunkban. Nem azért, hogy haragudjunk önmagunkra, hanem megtapasztalva Isten irgalmát, mi is képesek vagyunk másokhoz irgalmas lenni. Szeretni a másikat nem mindig pozitív érzelmet jelent, hanem elsősorban megbocsátást, és lemondást arról, hogy a másik az én kedvemért jó legyen, tökéletes legyen.

2022-06-10

______________________________

Só és világosság

Mt 5,13-16
Világraszóló feladatot bízott ránk Jézus. Mi kell, hogy legyünk a föld súlya és a világ világossága. Nem képzeljük magunkat óriási sóbányának, amely ellátja az egész világot sóval, sem napnak, melyik beragyogja az egész világot. Megelégszünk azzal, hogy kis jó ízt, egy halvány fényt tudunk nyújtani a körülöttünk élőknek. Az alázatosság teszi értékessé az életünket, az, ha nem önmagunkat helyezzük a középpontba, hanem Jézust, és testvéreinket, akiket Jézus ránk bízott.
Csak úgy tudunk jó ízt adni a világnak, ha Jézus szeretetét vegyítjük bele, és csak akkor tudunk világosság lenni, ha Krisztus fényét tükrözzük.

2022-06-07

______________________________

Pünkösd

Jézus felment az Atyához a mennybe, és ránk bízta, hogy mi hirdessük az evangéliumot a mai embereknek, hogy életünkkel mutassuk meg mi, hogy mit jelent kereszténynek lenni a mai társadalomban. De mi nem vagyunk erre képesek. Például én hirdetem ugyan az evangéliumot, de csak nektek, akik vasárnapról vasárnapra eljöttök ide, a templomba, akik már kívülről tudjátok, mit akarok mondani, nektek akik szebben és jobban el tudnátok mondani mint én. De azoknak, akik eltávolodtak az Egyháztól, akik nem törődnek a vallásos kérdésekkel, nem hirdetem az evangéliumot. Ahhoz túl gyáva és túlságosan kényelmes vagyok. Azt sem tudom, hogyan tudnék kapcsolatba kerülni velük. És azt hiszem, ti sem. Még a családokon belül is ritkán kerül szóba a hit, a vallás témája, mert sok esetben ez kényes téma, és mi nem szeretjük, ha feszültség van a családunk körében.
Jézus nagyon jól tudja mindezt. Tudja, hogy a feladat, melyet ránk bízott, túl nehéz számunkra. Ezért küldte el, és küldi ma is a Szentlelket.
A zsidó nép Pünkösdkor azt ünnepli, hogy Isten annak idején Mózesnek átadta két kőtáblára vésve a törvényt, a tíz szót, vagy ahogy mi szoktuk nevezni a tízparancsolatot, és attól kezdve, ezek a szent útmutatások irányítják az életüket.
A mi Pünkösdünk hasonló ehhez, de mi nem egy régi eseményre emlékezünk, hanem tudatosítjuk, hogy Jézus Krisztus új parancsa, a szeretet parancsa nem kőtáblára van írva, hanem a szívünkbe. Azt ünnepeljük, hogy maga Isten, a Szentlélek, hozzánk költözött, minden percben velünk van, mindig tudtunkra adja, hogy mit tegyünk vagy mit ne tegyünk, hogy Istennek tetsző életet éljünk.
A jelenet, melyről a mai első olvasmányban, az Apostolok Cselekedeteiben hallhattunk, hasonlít ahhoz, ahogy az ószövetségi Szentírás leírja a Sinai hegyen történteket, mikor Isten Mózesnek átadta a két kőtáblát. Itt is van felhő, tűz, mennydörgés, Isten jelenlétének a bibliai jelei. A különbség a két leírás között az, hogy az elsőben Mózes két kőtáblával a kezében tér vissza az emberek közé, míg itt az apostolok üres kézzel lépnek ki az utolsó vacsora termének ajtaján, de a változás bennük, a szívükben történt meg. Képessé lettek megtenné mindazt, amit az Úr Jézus rájuk bízott.
És ugyanez történik velünk is. A Szentlélek minket is képessé tesz az egyetlen parancs teljesítésére, olyan szeretetre, mint amilyennel Jézus szereti az Atyát, és szereti az embereket.
Persze, nem kötelező a Szentlélekre hallgatni. Nem vagyunk távirányítós játékok, melyek minden mozdulata a kisgyermek szeszélyétől függ, akinek a kezében van a távirányító. A Szentlélek segít, útmutatást ad, de csak ha rá akarunk hallgatni. Sőt, ahhoz, hogy meghalljuk a hangját, rá kell hangolni a lelkünket, miként egy rádiót rá kell hangolni az adás hullámhosszára, melyet hallgatni szeretnénk. De ha rá figyelünk, nem csak tanácsokkal lát el, hanem életre kelti bennünk az evangéliumot. Mi magunk is rácsodálkozunk: mintha maga Jézus beszélt volna, ő cselekedett volna, mikor mi beszéltünk, vagy tettünk valamit. Bizonyára nektek is vannak ilyen élményeitek. Ezek a Szentlélek mai csodái.
A Szentlelket nagyon sokféle módon szoktuk jelképezni. Amikor a Szentháromságot jelenítjük meg, az Atya és a Fiú emberi alakban jelenik meg, de a Szentlelket galambként ábrázoljuk. A galamb szelíd, a békét jelképezi. A Szentlélek is segít békét teremteni egymás között, önmagunkkal, és Istennel. Helyreállítja azt az összhangot, amelyet a bűn elrontott.
Jézus a Szentlelket, akit többször megígért nekünk, Vigasztalónak, Parakletosznak nevezte. Parakletosz a zsidó kultúrában egy fajta ügyvéd volt, aki pártját fogta annak, akit mások támadtak, vádoltak. Ilyen számunkra a Szentlélek. Mellénk áll, amikor nehéz helyzetbe kerülünk, pártunkat fogja, bátorságot és erőt ad nekünk a küzdelmeinkben. Jó tudni, hogy Isten nem vádol, nem akar elítélni, még akkor sem, ha tévedtünk. Ő a mi oldalunkon áll, és segít kiszabadulni a vádak terhe alól, amelyek mások részéről, vagy önmagunk részéről érnek minket.
A Szentlélek tűz, belső tűz. Érezzük, hogy nem hagy nyugton. Mindig ég bennünk a vágy Isten után, és ez egyfajta elégedetlenségben nyilvánul meg: szép ez az életünk, de vágyunk valami még szebb re, még jobbra, még nagyobb boldogságra, olyanra, melyikhez hasonlót ezen a földön senki és semmi nem tud megadni nekünk.
Hívjuk hát az életünkbe, a közösségünkbe a Szentlelket, hogy ma, itt és most rajtunk keresztül jelen lehessen köztünk Az Úr Jézus. Öntözze azt, mibennünk száraz, gyógyítsa azt, ami bennünk beteg, és gyújtsa lángra szunnyadó szíveinket.

2022-06-05

______________________________

Kérjetek!

Jn 16,23b-28
Jézus arra biztat, hogy kérjünk. Ezzel elismerjük, hogy nem boldogulunk a magunk erejéből, szükségünk van segítségre. Csak úgy jutunk el a boldogságra, amerre vágyunk, ha kérjük. Nem arról van szó, hogy benyújtjuk a kéréseink listáját Jézusnak, mint a gyermekek Mikulásnak, vagy az angyalnak. Isten jól ismeri kívánságainkat. Mikor Jézustól kérünk valamit, megnyílunk azon kegyelmek befogadására, melyekkel meg akar ajándékozni minket. Kérjünk és meg fogjuk kapni, ha nem is azt amit kértünk, de annál jobbat.

2022-05-28

______________________________

Szenvedés és boldogság

Jn 16,20-23a
A tanítványok szomorkodnak. Szomorúságuk oka, hogy Jézus el fog távozni közülük. Önmagukat sajnálják, sírnak és jajgatnak, mert az élet tele van nehézségekkel, szenvedésekkel, és félnek, hogy mi lesz velük ha nincs Jézus mellettük, hogy megmentse őket.
Sokszor vannak kételyeink, sokszor állunk értetlenül egyes események, helyzetek előtt. A minket ért igazságtalanságok is próbára teszik az Istenbe vetett hitünket, ilyenkor úgy érezzük, hogy Jézus messze van.
A szülés fájdalmait elviselő hasonlattal mintha azt mondaná Jézus, hogy a boldogsághoz a szenvedésen keresztül lehet eljutni. Nem tudom, hogy miért van a szenvedés, hogy miért elkerülhetetlen a szenvedés, miért szükséges az, ami rossz. Ez lenne az áteredő bűn következménye? Nem tudom, de azt sejtem, hogy a szenvedés a szeretet próbája és alkalommal a megnyilvánulására. Tesszük ezt bízva Jézus szavaiban, hogy eljön majd az, amikor az örömünket senki sem veszi el többé tőlünk.

2022-05-27

______________________________

Nekünk könnyebb

Jn 16,12-15
Néha irigykedve gondolok az apostolokra, mert személyesen együtt lehettek Jézussal. Megérinthették, hallgathatták a szavait, látták az arcát. Mi csak az ő elbeszéléseik alapján ismertük meg Jézust. Mégis bizonyos értelemben könnyebb nekünk hinni, mint nekik volt. Mert ők még nem tudták, hogy mi lesz Jézus földi életének a végső kimenetele. Sok mindent nem értettek, amit mi ma már értünk és tudunk. Szent emberek elmélkedései, bölcs tudósok gondolatai állnak a rendelkezésünkre. És nekünk is feladatunk, hogy amit a Szentlélek irányításával megismerünk Jézus Krisztusból, azt kincsként őrizzük, és megosszuk testvéreinkkel. A lelki élet nagyon személyes kapcsolat Jézussal, de a tőle kapott ismeretekkel, tapasztalatokkal próbáljuk egymást lelkileg gazdagítani.

2022-05-25

______________________________

A Szent Ferenc Bazilika

A Szent Ferenc Bazilika egy fenséges épület. Egymás fölött két templom, és alatta a kripta, ahol Szent Ferenc testi maradványai vannak hatalmas kőtömbbe bezárva. Mintha sziklából kifolyó víz lenne, így buzog fel a ferences lelkiség a két felső bazilikába. Az alsó bazilika a maga titokzatos félhomályával, az isteni titkokat ábrázoló falfestményeivel a ferences lelkiség misztikus, szemlélődő oldalát jelképezi, míg a felső bazilika a maga lendületével, szent Ferenc életének a bemutatásával, cselekvésre indít.
Így szeretnénk mi is a magunk lelki életét felépíteni. Felismerjük magunkban azt a kegyelmet, melyhez hasonlóban részesült Szent Ferenc is, hozzá hasonlóan keressük a visszavonultságban, a csendben az Urat, majd a Szentlélek indításának engedve, bátran dolgozunk testvéreink testi és lelki javára.

2022-05-24

______________________________