Napi gondolatok

Az élet kenyere

Jn 6,44-51
Jézus a kenyeret választja, hogy rajta keresztül nyilatkoztassa ki magát a világnak. A kenyeret választja, hogy azzal táplálja az embereket és életet adjon nekik. A kenyér a legalapvetőbb táplálék, mely azonban nem található a természetben, hanem az ember munkájának a gyümölcse.
A kenyér számunkra szimbolikus erővel bír. A búzaszem elhal azért, hogy életet adjon. Sok megőrölt búzaszemből lesz az egy kenyér. A megtört és szétosztott kenyér az egymásnak ajándékozott életet jelenti. Maga Jézus, amikor imádkozni tanított bennünket, arra buzdított, hogy kérjük a mindennapi kenyerünket. Az oltáriszentségben a kenyéren keresztül találkozunk minden nap Jézussal.

2022-05-05

______________________________

Látni és hinni

Jn 6,35-40
Jézus a mai evangéliumban ismerteti velünk az Atyának az akaratát. Az Atya azt akarja, hogy aki látja Jézus Krisztust, és hisz benne, az örökké éljen.
Először is látni kell őt. Nap mint nap keressük Jézust imáinkban, szertartásainkban, az ő szavában, és igyekszünk felismerni a jelenlétét, szemlélni őt a testvéreinkben, azokban akiket az utunkba hoz.
Azután hinni kell benne. Ez sem csupán egy elméleti hozzáállás, hanem szoros kapcsolat. Ez tesz képessé arra, hogy hozzá hasonlóan megbocsássunk, szeressünk.

2022-05-04

______________________________

Az önálló apostolok

Jn 14,6-14
A Tanítványokban, akik Jézussal szoros kapcsolatban éltek, ugyanazokat a gyengeségeket ismerjük fel az evangélium alapján, mint amelyek bennünk is jelen vannak. Önállóak szeretnének lenni, még Jézussal szemben is. Mutasd meg nekünk az Atyát és az nekünk elég. Nincs egyébre szükségünk tőled. Jézus azonban egy szoros kapcsolatot, életközösséget akar kiépíteni tanítványaival. Jézus azt akarja, hogy az ember ne csupán távolról tisztelje az Istent, hanem vele együtt éljen. A tanítványok Jézus tettei alapján ismerhetik fel, hogy valóban maga Isten van közöttük. Ugyanez számunkra is lehetséges. Felismerjük Jézus jelenlétét abban, amit értünk tesz, és amit általunk tesz testvéreink javára.

2022-05-03

______________________________

Jól akarunk lakni

Az emberek Jézust keresik, mert újból akarnak kapni a kenyérből amit szétosztott közöttük. A csodából nem következtettek semmire arra vonatkozóan, hogy kicsoda Jézus, csupán arra emlékeztek vissza, hogy jóllaktak, és újból jól szeretnének lakni.
Jézus azt szeretné, hogy ne ragadjunk le a mindennapi élet szükségleteinél, hanem figyeljünk a lelki életünk szükségleteire is. Jézus intelme ma is aktuális. Míg a családjaink közösségeink, társadalmunk életét építjük, fennáll a veszélye annak, hogy megfeledkezünk az Istennel való kapcsolatunk építéséről. Ne csak akkor forduljunk Jézushoz, amikor valamire szükségünk van, hanem a véle való kapcsolatunk legyen fontosabb mindennél ami ehhez a mulandó élethez tartozik.

2022-05-02

______________________________

Húsvét 3. vasárnapja

Néha én is úgy érzem magam mint Péter. Jézus feltámadt, tudom. Péter is tudta. Találkozott is véle a feltámadása után, de valahogy mégsem tudott szívből örülni. Olyan volt, mint egy elveszett gyermek. Csalódott önmagában. Azt hitte magáról, hogy magasan szárnyal, hogy mennyire szereti Jézust, de aztán rájött, hogy nem sokat ér mindaz, amit eddig tett. Jézus feltámadt, örvendünk! Megünnepeltük a húsvétot, tele volt a templom. De mégis, a lelkünkben ott bujkál az elégedetlenség, és úgy érezzük tehetetlenek vagyunk vele szemben.
Jézus feltámadt, dicsőségesen él, de Péter újra és újra átéli lelkében azt, amikor gyáván megtagadta, hogy ismeri. Jézus azt mondta volt róla hogy ő szikla, de rájött, hogy olyan mint egy porszem, melyre nem lehet építeni. Hisz Jézusban, de az ő hite nem tudja eltörölni a lelkéből azt a tudatot, hogy mindent elrontott.
Húsvét van, örvendünk, de nem merünk igazán örvendeni, mert félünk. Félünk a háborútól, félünk, hogy milyen döntéseket hoznak mások a fejünk fölött, de főként félünk attól, hogy kiderül, hogy nem vagyunk olyan jók, mint amilyeneknek gondoljuk magunkat, vagy amilyeneknek látszani szeretnénk. Félünk, hogy szembesülnünk kell azzal, hogy gyávaságból, gyengeségünk miatt, elrontottuk az életünket.
És nemcsak Péter volt ilyen állapotban, hanem a többiek is. De nem akarták hagyni, hogy a szomorúság erőt vegyen rajtuk. Valamit tennünk kell, mondták egymásnak, és elmentek együtt halászni, mert csak ehhez értettek. Egész éjjel próbálkoztak, de nem fogtak semmit. Mintha ha a rossz kedvük a halakat is távol tartotta volna tőlük.
Néha én is így vagyok, mikor rossz kedvem van, mintha semmi sem sikerülne. Azt szoktuk mondani ilyenkor, hogy rossz napunk van. Nem elég tudomást szerezni arról, hogy Krisztus feltámadt, ahhoz, hogy megújuljon az életünk. Ha nagyobb hatással van ránk a félelmem, a csalódottság, mint Jézus, nincs igazi húsvétunk.
De mikor megvirradt Jézus ott várta Pétert a parton. Ott vár minket is Jézus, mikor véget ér az éjszakánk. Nincs olyan éjszaka, bármilyen sötét is, mely ne érne véget, és amelynek a végén ne találkozhatnánk Jézussal.
Az apostolok szomorúan és némán húzták partra a bárkáikat. Látták, hogy ott áll valaki, de senki nem akart egy szót se szólni. Remélték, hogy nem kérdi meg ez a valaki, hogy milyen volt a halászás. Azt szerették volna, hogy most senki ne szóljon hozzájuk. Így vagyunk mi is, mikor erőt vesz rajtunk a szomorúság. Hagyjanak békén. Pedig a szomorúságunkat csak fokozza a magányos önmarcangolás.
De aztán egyszerre megszólal ez az idegen: evezzetek a mélyre, és vessétek ki a hálót. Erre mindenük felkapja a fejét. Ezek a szavak számukra ismerősek. Három évvel ezelőtt a názáreti ács fia mondta ezt először nekik. Senki nem ellenkezett, kivetették a hálót, mert tudják hogy Ő az.
És következett a halak meg számolása 153 halat fogtak ki, és mégsem szakadt el a háló. Szent Jeromos szerint a zsidók akkori tudása szerint 153 fajta hal létezett. Vagyis azt akarja mondani, hogy ez a háló a bárkával és az apostolokkal maga az Egyház, amely képes minden embert befogni a hálójába, anélkül hogy a háló elszakadna. Ez a sikeres Egyház képe, amely Jézusra hallgatva képes minden embert megtéríteni és egységben tartani. Sajnos azóta ez a háló elszakadt, és nagyon sok ember nem akar az egyházhoz tartozni.
Az apostolok örültek a a csodálatos halfogásnak, a nagy sikernek, de ezzel nem szűntek meg a félelmeik, nem szűnt meg a bűntudatuk. Nem is azért jött Jézus, hogy segítsen nekik halászni. Valamiért Jézusnak ma sem az a legfontosabb, hogy látványos sikereket érjen el az Egyház. Megkérdezte Pétert: szeretsz engem? Hogy mondhassam, hogy szeretem, gondolta magában Péter, mikor az ellenkezőjét bizonyítottam. Fontos vagy nekem - válaszolta Péter.
De Jézus nem hagyta abba, és újra kérdezte: szeretsz te engem? De Péter csak ugyanazt tudta válaszolni: fontos vagy nekem Uram! Erre Jézus harmadszor is feltette a kérdést, ugyanazokat a szavakat használva mint Péter: Fontos vagyok neked? Péter megértette hogy Jézus nem akar szemrehányást tenni Péternek a gyengeségéért, gyávaságáért. Nem haragszik Péterre azért, amiért nem tudja annyira szeretni, amennyire gondolta, és azért sem haragszik, ha ezután sem sikerül mindig eléggé szeretnie Őt. Ezért válaszolt így Péter: Te mindent tudsz, tudod, hogy mennyire tudlak szeretni.
Nem hiába választotta ki Jézus Pétert, hogy ő legyen az apostoltársainak a támasza. Csak az tud segíteni testvérein, aki meg tudja érteni gyengeségeiket, mert ő is ismeri, és el tudja fogadni a maga gyengeségeit.
Péter megértette, hogy Jézus őt így szereti, gyengeségeivel együtt. És ha valaki szeretve érzi magát, azon már nem tud uralkodni a félelem, az aggódás, az elégedetlenség.
Most már tud örülni Péter Jézus feltámadásának.
Mi is felfedezzük, hogy szeretve vagyunk, és ezt teszi igazivá a mi húsvéti örömünket.

2022-05-01

______________________________

Nem veszi át a vezetést

Jn 6,16-21
Erős szél fúj, a tó háborog. Félünk, hogy elsüllyed a bárkánk. Jézus bátorít, de az lehet a benyomásunk, hogy velünk párhuzamosan halad a tó vizén. Be szeretnénk venni őt a bárkába és átadni neki a vezetést, a döntéseket, de ő nem veszi át, mert bízik bennünk, jobban mint mi önmagunkban, és nem hiába. Ő tudja, hogy milyen képességekkel és kegyelmekkel ajándékozott meg bennünket.

2022-04-30

______________________________

Jól tette

Jn 3,31-36
Szegény Nikodémus! Egy életen át tanult, olvasott, hogy világosan lásson, és teljesíteni tudj azt, ami Isten elvár tőle. Hallott Jézusról, az ő tanítása megragadta. Nem sajnálta a fáradtságot, feláldozta az éjszakai álmát, hogy meghallgathassa Jézust, hátha tőle is tanul valami újat.
Jézust hallgatva azonban az lett a benyomása, hogy nem tud semmit, sem Istenről, sem a világról, sem önmagáról.
Talán mi is ezt érezzük a mai evangéliumot hallgatva. Nehezen érthető szavak. Ugyanaz a kérdés merül fel bennünk, mint Nikodémusban: mit tegyünk konkrétan? Ez forog a fejünkben a káptalanon zajló beszédek hallatán is. Mit tegyünk? Milyen határozatokat, döntéseket hozzunk, hogy hitelesebben legyen az életünk?
Jézus válasza nekünk is szól: Higgyetek a Fiúban. Ez pedig csak annyit jelent, hogy bízzunk benne. Ez ad erőt ahhoz, úgy új bizalommal ajándékozzuk meg egymást, az eddig kapott pofonok ellenére is, és ne féltsük, ne kíméljük magunkat, mert Ő sem félt a kezünkre adni magát. Ha ő jól tette, mi mi inkább jól tesszük, még akkor is, ha rövid távon megszívjuk.

2022-04-28

______________________________

Hogyan lehetséges?

Jn 3, 7b-15
Jézus azt kéri, hogy születünk újra. Hogy lehetséges ez, kérdi Nikodémus? Úgy, ahogy Isten emberként megszületett. A Szentlélek bennünk is képes ezt megvalósítani. Minden emberi nyomorúságunk ellenére, bennünk elkezdődött az isteni élet. Figyeljünk tehát a szél fújására, a tőle érkező sugallatokra.

2022-04-26

______________________________

Minden nap önmagunknak

Mk 16,15-20
Szent Márk ünnepén a neki tulajdonított evangélium befejező részét olvastuk fel. Itt Jézus küldi a tanítványait, hogy hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek. Nemcsak egyeseknek, nemcsak a jóknak, hanem mindenkinek. Ez nem úgy történik, hogy mikrofonnal és hangszóróval kiállunk az utcára, hanem a lényünkön keresztül, az által, ahogy viszonyulunk az emberekhez, a teremtményekhez. Ehhez fontos, hogy nap mint nap hirdessük önmagunknak az evangéliumot.
Az evangelizálásunkat jelek is fogják kísérni, ezek azt mutatják, hogy erőt kaptunk a rossz leküzdésére. Nem kell félnünk tehát szembeszállni a bennünk, és körülöttünk lévő rosszal.

2022-04-25

______________________________

Minden teremtménynek

Mk 16,9-15
Jézus a világ legfontosabb hírét, az ő feltámadásáról szóló hírt, a legegyszerűbb emberekre bízta, Mária Magdolnára, két tanítványra, akik vidékre mentek. Azok, akiket kiválasztott, akiket három évig tanított és próbált felkészíteni, nem hittek ennek a hírnek. Jézus megszidta a tanítványait gyenge hitükért, de aztán őket is az örömhírt továbbadásával bízta meg. Nem csak Jézus tanítványainak, hanem minden embernek, sőt minden teremtménynek hirdetniük kell az örömhírt. Hogyan hirdetni Jézus feltámadását az állatoknak, növényeknek? Úgy, ahogy Szent Ferenctől tanultuk: Megváltottakként viselkedünk mindenkivel, és mindennel szemben, testvéreinknek és nővéreinknek tekintjük őket, és azzal a szeretettel viszonyulunk hozzájuk, mint a mennyei Atya, aki teremtette őket.

2022-04-23

______________________________